|
A munkaszervezeten belül különböző hálózatok tagjai vagyunk: egy szervezeti hierarchiához tartozunk, funkcionális- és munkakörből adódó utasítási szinteken állunk, s mindezeken túl egy társas közösség tagjai is vagyunk. Ennek a rejtett hálózatnak a tulajdonságai, rugalmassága, a benne rejlő potenciálok a jelenlegi HR látómezőjén kívül esnek, pedig a hagyományos HR-döntésfolyamatokhoz plusz információként szolgálhatnak. Minden szervezeten belül spontán társulások jönnek létre, amelyek megkettőzik a feladatokkal és státushelyekkel meghatárorozott vállalati rendszert.
Bármely szervezeten belüli csoport szociometriai felméréséből a következő eredményeket kaphatjuk:
HÁTTÉRBemutatás A szociometria egy csoport társas kapcsolatainak feltérképezésére irányuló eljárás. A HR-gyakorlatban jelenleg elterjedt egyéni mérési eljárásokkal szemben (kompetenciamérés, személyiség- és képességtesztek stb.) olyan módszer, amely csoportokról ad leírást, elemzést. Nemcsak az egyén helyét mutatja meg a társas mezőben, hanem magát a közösséget is jellemzi. Történet Kidolgozása Jacob Levy Moreno nevéhez fűződik, aki 1882-ben született Bukarestben. Moreno szerint az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmiek, rokonszenviek. A társas kapcsolatok felmérését, a kapott válaszok alapján hálózat felrajzolását, majd ennek értelmezését nevezte Moreno együttesen szociometriának. Az eljárás újrafelfedezése Az utóbbi néhány évben - az internetes közösségi hálózatok terjedésével - a hálózatkutatás és a hálózatokból szerezhető információk hasznosítása egyre nagyobb érdeklődést vált ki.
A REJTETT HÁLÓZAT FELTÉRKÉPEZÉSEAz eljárás leírása A felmérés első lépése egy kérdőív kitöltetése a vizsgált munkacsoporttal vagy szervezettel. Az önbevallásos tesztektől eltérően itt a kitöltők egymásról nyilatkoznak. Szociogram: a rejtett hálózat A rokonszenvi kölcsönös választások eredményeként kapjuk a szociogramot, amely a csoport kapcsolatrendszerének grafikus megjelenítése. Ezen jelöljük a kapcsolat erősségét is, illetve láthatjuk, ki milyen pozíciót foglal el a közösségen belül. A szociogramon ábrázolt kapcsolatok minden esetben kölcsönös választást jelentenek, vagyis csak akkor jön létre egy kapcsolat (a rajzon vonal) két személy között, ha a kérdőívben kölcsönösen egymást jelölték meg. A kérdőív rugalmassága A kérdőív kérdései rugalmasan változtathatóak; a szociális hálózat felrajzolásához már három kérdés is elegendő. Éppen ezért a szociometria alkalmazása egyéb kérdőíves eljárásokba beépítve is elképzelhető (pl. a kompetencia-mérés kiegészítéseként). A szociális hálózat felrajzolását lehetővé tevő három kérdésen kívüli további kérdések többek között a felmérésben résztvevők aktivitására, egymás iránti bizalmára, csoporton belüli népszerűségére, igazságosságára, szakmai hozzáértésére stb. kérdezhetnek rá. A módszer tehát kiegészíthető olyan típusú kérdésekkel, amelyekre egyéb klasszikus kérdőívek nem kérdeznek rá. Egyéb lehetséges információforrások A belső kommunikációs hálózat monitorozásával (pl. e-mail forgalom, telefonforgalom), vagy a munkahelyen belüli mozgás megfigyelésével a szociometria kérdőívhez hasonló adatokat nyerhetünk. E módszerek azonban jóval drágábbak, kevésbé rugalmasak, és jogi problémákat is felvetnek. A módszer megbízhatósága A módszer jellegéből fakad, hogy - szemben az önbevallásos kérdőívekkel - a szociometriai felmérés eredménye egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen manipulálható. Ahhoz, hogy a kitöltők befolyásolni tudják a szociometria végeredményét, előre pontosan meg kellene beszélniük, hogy melyik rokonszenvi kérdésre mely munkatársakat fogják bejelölni.
EREDMÉNYEK, RIPORTOKSzociális háló rajza A szociogramon a kapcsolatok erősségét a kölcsönös kapcsolatok száma jelzi. Többletinformációval szolgál a csoportról az egyirányú kapcsolatok és azok irányának ábrázolása. A szociogram rajzon minden személyt egy bekarikázott szám jelöl. A vonalak a kölcsönös választásokat jelölik (tehát ha A személy B-t választja, de B nem választja viszont A-t, akkor nincs vonal közöttük). Két karika közé annyi vonal kerül, ahányszor kölcsönösen egymást választották az egyes kérdésekben (maximum 3 vonal, vagyis háromszoros kölcsönös választás lehetséges két személy között). A felrajzolást azzal a személlyel kezdjük, akinek a legtöbb kölcsönös kapcsolata van. A párok és a magányosok a rajz szélére (a perifériára) kerülnek. Kölcsönösségi táblázat A kölcsönösségi táblázat a szociogram eredményeit számszerűen összefoglaló táblázat. Gyakorisági táblázat A gyakorisági táblázat a résztvevők aktivitására, egymás iránti bizalmára, csoporton belüli népszerűségére, igazságosságára, szakmai hozzáértésére stb. irányuló kérdések eredményeit foglalja össze. Egy rendezési funkció segítségével a csoporttagok sorrendjét is felállíthatjuk a fenti szempontok mentén. Indexek A többszempontú szociometria eredményeinek értelmezéséhez járulnak hozzá az indexek.
Azt fejezi ki, hogy a társas mezőben lévő személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. Minél nagyobb ez a mutató, annál kevesebb a társas mezőben a magányosok száma.
A kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa. Azt fejezi ki, hogy a társas mezőben egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. Stabil közösségekben a mutató 1 fölött van.
Azt fejezi ki, hogy a társas mezőben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak hány százaléka realizálódott.
Azt fejezi ki, hogy a deklarált kapcsolatoknak hány százaléka kölcsönös.
AZ EREDMÉNYEK LEHETSÉGES FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEIAz információterjedés útvonala A szociális hálózatot szokták az információterjedés útvonalának is tekinteni. Az információ annál szélesebb körben terjed el, minél többen kapcsolódnak a kiindulási pontot jelző személyhez, és annál erősebben torzul, minél több áttételen keresztül jut el a periférián lévő személyekhez. Csoportnormák, értékek megfigyelése A többszempontú szociometria a rokonszenvi viszonyok hálózatának feltérképezésén túl információval szolgál a csoportnormákról, központi értékekről. A munkacsoporton belüli központi személyek értékei lesznek a legnagyobb hatással a csoportértékekre. A csoportban bekövetkező változások követése A szervezeti átalakulások megfigyelhetőek, illetve a kapcsolatok menedzselésével irányíthatóak is. Lemérhetjük a csoport életét befolyásoló események (pl. tréning, új munkatárs érkezése vagy szervezeti átalakulások) hatásait a társas kapcsolatokra. A szevezeti események monitorozásával, az értékek változásának megfigyelésével a szociometria a szervezetfejlesztés diagnosztikai eszköztárát bővíti. Vezetőkiválasztás és tehetséggondozás A szociogramból azonnal látszik, mely személyek egy csoport legmeghatározóbb tagjai. A szervezeti illetve funkcionális hierarchiával összevetve kiderül, hogy a csoport vezetője mennyire beágyazott a csoportjába. Vezetőkiválasztás esetén a csoport-szinten a centrumhoz közeli, szakmai hozzáértés tekintetében magasra értékelt, igazságos, megbízható személyek tekinthetőek a legalkalmasabb vezetőjelölteknek. A perifériára szorult személyek integrációja és annak folyamata nyomon követhető. Szociometria az egyéni értékelésben A szociális hálózat feltérképezése többletinformációval szolgál az önbevallásos vagy 360 fokos értékelésekhez, egyben bizonyos mért szociális és érzelmi kompetenciák kontrollja is. Jól mutatja a szociabilitás, a kommunikációs készség, a barátságosság szintjét. A szociális háló rajza a legjobb visszajelzés a kitöltők számára a munkahelyen belüli szociális helyzetükről. |
|
|||||
|
|
|||||
